A Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség templomának oltárfeliratai

0
19

Az első világháború után az Erdélyből nagy számban áttelepült örmény szertartású katolikusok számára 1922-ben megalakul a budapesti Örmény Katolikus Egyházköz­ség. Az első lelkipásztorokat a velencei mechitaristák küldik. 1934-ben a bécsi mechitaristák veszik át a magyarországi örmény katolikusok lelkigondozását az esztergomi érsek főpásztori joghatósága alatt. 1974 májusában a lelkészség átteszi székhelyét a tulajdonába került Budapest XI., Orlay u. 6. szám alatti háromszintes épületbe. A legfelső szinten helyezték el az örmény egyházi és történelmi műtárgyak gyűjteményét, a középső szinten az iroda, fogadóterem és lelkészi lakás kapott helyet. A földszinthez kapcsolódóan kezdték meg 1973-ban az új kápolna építését Azbej Sándor Ybl-díjas építészmérnök tervei szerint.

Az oltár és az oltárképek

Az Orlay utcai templom oltára voltaképpen egy régi római rítusú, széles oltár. Közepén található a tabernákulum, amelyben az átváltoztatott szentostyát őrzik. Az oltár asztallapja mögött egy néhány centiméterrel magasabb kősávon a tabernákulumtól jobbra és balra három-három (mozgatható) gyertyatartó helyezkedik el.

Az oltár mögött fal, örmény templomokban szokatlan módon, meg van döntve. A fal alapszíne fehér. Ezen a falon találunk három festményt: középen Szűz Mária a gyermek Jézussal, illetve két oldalon egy-egy középkori örmény templom képe.

A római rítusú templomokkal ellentétben az örmény templomokban az oltárkép mindig Szűz Máriát ábrázolja. Szűz Mária tisztelete talán még kifejezettebb az örmény rítusban, mint a rómaiban. A Mária-kép az oltárépítményen levő falon szokott lenni, amely az oltár asztallapjához közvetlenül illeszkedik. Az oltárépítmény mögötti fal általában kőből vagy márványból van és nem szerepel rajta festett ábrázolás.

Az oltárhoz tartozó feliratok

A feliratok jellemzői

Az oltárhoz tartozó valamennyi felirat nyelve az óörmény. A két oldalsó, templomot ábrázoló kép felirata tulajdonnév, ezek minden örmény nyelven ugyanúgy íródnak.
Az örmény rítusban leggyakrabban három örmény írás használatos: a jerkatagir (majuszkuláris), a bolorgir(minuszkuláris) és a notörgir (kurzív). A feliratok mindegyike jerkatagir, azaz nagybetűs írással készült.
A feliratok rövidítéseket is tartalmaznak. Az óörményben, akárcsak az ógörögben, rövidítés esetén a rövidítendő szó első és utolsó betűjét írjuk le, és a szóra rövidítésjelet teszünk. Az alábbiakban ismertetett feliratok között azonban találunk olyanokat is, amelyekben csupán egy-egy betű utal egy-egy szóra.
Az óörmény szövegeket többféleképpen is ki lehet ejteni. Mi a feliratok szövegét nyugati örmény kiejtésben közöljük. A szövegek átírását úgy adjuk meg, hogy az magyarosan egyszerűen kiejthető legyen. A rövidítéseket minden esetben aláhúzással jelöljük.

A Mária-kép feliratai

A gyermek Jézust tartó Szűz Mária alakjától balra és jobbra függőlegesen írt feliratokat látunk. A Szűz Mária alaktól balra látható felirat betűi: ՄԱՅՐ ՏՆ ԱՅ, azaz MAJR DN AJ. Ez a „Majr Djarrön Asztudzo” kifejezés rövidítése (leírva: Asztudzoj, ám a szó végi j-t nem ejtjük). Jelentése: az Úristen Anyja.

A gyermek Jézustól jobbra levő felirat betűi: ՅՍ ՔՍ, azaz HSz KSz. Ennek feloldása: „Hiszusz Krisztosz”, vagyis: Jézus Krisztus.
A gyermek Jézus feje körüli glóriában három betűt találunk: Ո Ա Է, azaz Vo A E. Itt csak egy-egy betű jelöli a szavakat. A szöveg: „Vorti Asztudzo e”, jelentése: Ő Isten Fia.

Az Orlay utcai épület bejáratának falicsempéi

A templomábrázolások feliratai

Az oltárképtől (az oltárral szemben állva) bal oldalon látható templom alatti felirat: ԱՆԻ ԱՌԱՔԵԼՈՑ ԵԿԵՂԵՑԻՆ, azaz ANI ARRAKELOC JEGERECIN. Jelentése: Ani, Apostolok Temploma. Az erdélyi örmények régi hagyományuk szerint Aniból származnak. Ani volt a Bagratida Örményország fővárosa, az „ezeregy templom városa”. Ani jelenleg romváros Törökországban, az örmény határ közvetlen közelében. Az ott található Szent Apostolok Székesegyház a mai napig áll, bár kupolája beomlott állapotban van.

Az oltárképtől jobbra található templom alatti felirat: ԱՅՐԻՎԱՆՔ ԿԱՄ ԳԵՂԱՐԴ, azaz AJRIVANK GAM KERART. Jelentése: Ajrivank, vagy Gerárd. Ez egy sziklakolostor, amelynek két neve is van. Az Ajrivank név jelentése: sziklakolostor, míg a Gerárd név jelentése: lándzsa. Ebben a kolostorban őrizték a középkor során annak a lándzsának a hegyét, amellyel az evangélium szerint a megfeszített Krisztus oldalát átszúrta egy római százados. A lándzsahegyet jelenleg Ecsmiadzinban, az Örmény Apostoli Egyház központjának kincstárában őrzik.

A tabernákulum feliratai

A tabernákulum bal és jobb ajtaján az örmény szentmise legfontosabb szövege, vagyis az átváltoztatás igéi olvashatók.

A baloldali ajtószárny szövege:
ԱՌԷՔ ԿԵՐԷՔ                       ARREK GEREK                      Vegyétek, egyétek,
ԱՅՍ Է ՄԱՐՄԻՆ                   AJSZ E MARMIN                   ez az én
ԻՄ                                          IM                                           testem,
ՈՐ ՎԱՍՆ ՁԵՐ                      VOR VASZÖN CER                amely értetek
ԵՒ ԲԱԶՄԱՑ ԲԱՇԽԻ           JEV PAZMAC PASHI             és sokakért kiosztatik
Ի ՔԱՒՈՒԹԻՒՆ                    I KAVUTJUN                          a bűnök
ԵՒ Ի ԹՈՂՈՒԹԻՒՆ              JEV I TORUTJUN                   kiengesztelésére
ՄԵՂԱՑ:                                 MERAC.                                 és megbocsátására.

A jobboldali ajtószárny szövege:
ԱՐԲԷՔ Ի ՍՄԱՆԷ                 ARPEK I SZMANE                 Igyatok ebből
ԱՄԵՆԵՔԵԱՆ                       AMENEKJAN                         mindnyájan,
ԱՅՍ Է ԱՐԻՒՆ ԻՄ                AJSZ A ARJUN IM                 ez az én vérem,
ՆՈՐՈՅ ՈՒԽՏԻ                     NORO UHDI                           az új szövetségé,
ՈՐ ՅԱՂԱԳՍ ՁԵՐ ԵՒ           VOR HARAKÖSZ CER JEV   amely értetek és
ԲԱԶՄԱՑ ՀԵՂԱՆԻ               PAZMAC HERANI                 sokakért kiontatik
Ի ՔԱՒՈՒԹԻՒՆ                    I KAVUTJUN                          a bűnök
ԵՒ Ի ԹՈՂՈՒԹԻՒՆ              JEV I TORUTJUN                   kiengesztelésére
ՄԵՂԱՑ:                                 MERAC.                                 és megbocsátására.

Az oltárasztal elülső falának címere

Az oltárasztal elülső falán egy aranyozott címerpajzsot láthatunk, amely a Mechitarista Kongregáció címere. Ennek közepén egy kereszt található, amelynek négy végződésében egy-egy betű olvasható. Ezek a betűk az említett örmény katolikus szerzetesrend jelmondatának rövidítését adják. A kereszt baloldali ágától az óramutató járásával megegyező irányban haladva a következő betűk olvashatók: Ո Կ Վ Ա, azaz Vo G V A. Ennek olvasata: „Vortekir Guszi Vartabed Abasharutjan”. Jelentése: A Szűztől örökbefogadott, a bűnbánat szerzetese. A „vartabed” (keleti ejtésben: vardapet) szót nehéz magyarul pontosan visszaadni. A bizánci rítus „archimandrita” fogalma áll hozzá legközelebb. Az ún. vardapeti vizsgát letett szerzetes kapja meg ezt a fokozatot, és innentől joga van hordozni a vardapeti pásztorbotot.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét